Már fél éve házasok! :-)

Arra ébredtünk, hogy fél éve éppen az esküvői lagzin ebédeltünk! :-) Itt most elvileg ugyanúgy ősz van, mint szeptember 20-án Magyarországon... csak az időjárás egy icipicit jobb (25 fok, napsütés). De még mindig ugyanúgy szeretem a Feleségemet! :-)))

Megint csak 4-re mentünk órákra, mert az első két óra azokkal a tanárokkal lett volna akiket nem szeretünk. Bár tudtuk, hogy ma se kötik be a netet (valahogy volt egy ilyen megérzésünk), azért mégis vártuk, hogy valaki csengessen. Egyszercsak csörgött a telefon... én vettem fel, bemutatkoztam ("vagyok Bence"), mire egy pasi valami famíliáról érdeklődött, erre én azt mondtam, hogy "vagyok túrista". Aztán le is tette. Remélem nem a telefontársaság embere volt, hogy jönne a modemes kolléga ha alkalmas. :-) A biztonság kedvéért felhívtam (mobilomról) a tulajt, és szépen elmagyaráztam neki, hogy "Egy férfi hívj engem itt apartman, és én nem értem. Kérem hívj Telefonica most! Köszönöm.". Elvileg megértette, és mondta, hogy jóvan, hívja a társaságot. Pár perc múlva visszahívott a vezetékesen (állítólag a mobilomat nem tudja hívni), és azt mondta, hogy majd holnap! Mivel holnap szombat, ezért ez megint hétfőt jelent, magyarul soha. Ez van. Szórakoznak itt velünk, nem bírnak egy ilyen egyszerű dolgot elintézni!! Amúgy március 10-én délután 4-kor járt itt valaki a telefontársaságtól, be is dobott egy értesítést... de én azt hittem, hogy valami takarítónő járt itt, és nem tudott bejönni. Na mindegy. Többet nem érdemes erről a témáról írni, biztosan unjátok már!

Az első óráról pár percet késtünk, de a tanárok - Sebastian Arce és Mariana Montes - sem voltak még ott. Pár perc múlva mindketten megjöttek, és kezdődött az óra, ami arról szólt, hogy "hogyan lépkedjünk egymásba" (ezt Sebastian fogalmazta így), azaz ne lépkedjünk kifelé a "kis intim szféránkból", ha közeltartásban táncolunk. A lényeg, hogy mi értjük! :-) Óra közben nekem egyszercsak megfájdult a derekam. Aztán elmúlt. Aztán megfájdult a lában, ez is elmúlt. Utána a kezemben éreztem valamit, amjd végül egy általános betegség-érzésem lett. Na, asszem megfázhattam valahol (hideg ez a 25 fok nagyon), mert egyre többet tüsszögtem és állandóan az orromat kellett fújnom. Azért valahogy kibírtam az óra végéig...


Utána át kellett mennünk egy másik épületbe, ott volt Pulpo-nak a kezdő órája. Jucus nem értette, hogy miért megyünk kezdő órára, de én kíváncsi voltam a "pulpero tánc" alapjaira is! Hát, ez az óra tényleg kezdőknek való volt, semmi gancho vagy lábösszegubancolás, csak egyszerű lépések... valahová biztosan eljutottak innen, de ezt mi nem vártuk meg, mert akkor már eléggé rosszul éreztem magamat. Így megmondtuk Pulpo-nak, hogy hazamegyünk, de majd holnap találkozunk az utolsó óráján. Mondta, hogy az ő teste is mindenfelé sajog, a sok milongától és órától, de valahogy kibírja. És akkor megkérdezte, hogy jövő hét csütörtök-pénteken itt leszünk-e még, mert tart egy szemináriumot a lakásán! Elfogadtuk a meghívást, bár csak csütörtökön tudunk majd elmenni. Majd a holnapi órán megbeszéljük vele a részleteket. Amúgy ezen az órán kiderült, hogy Pulpo a magánéletben is együtt van partnernőjével, mert egy akkora csókot nyomott a szájára, hogy azt nem lehetett félreérteni. :-)


Mentünk is gyorsan haza, ahol én végre lepihentem, kicsit tévéztem, aztán kicsit aludtam is. Éjfél körül már jobban éreztem magam, úgyhogy azt terveztük, hogy elmegyünk egy közeli milongára. Össze is szedtük magunkat, és gyalog indultunk el a pár utcára lévő helyre. Csak 40 peso készpénzünk maradt, így messzire most nem tudtunk eltaxizni. Na, a házszám ahol a milonga meg volt hirdetve, nem is létezett... Mivel a környéken pénteken nem volt más milonga (csak az Ideal, ami viszont kettőnknek 50 peso), így inkább beültünk egyet vacsorázni (ünnepi vacsora!). Megint a sarki (galambos) vendéglőbe mentünk, de most egy másik utcáról közelítettük meg, és így átmentünk egy háztömbön, ami buli-paradicsommá lett átalakítva! Üzletek, éttermek, szórakozóhelyek, kisebb színházak, ahol humorista-estek és koncertek vannak néha... szuper ez a hely! És rengeteg ember volt mindenfelé! Még Pulpo asszisztenseivel is összefutottunk, ők is akkor vacsoráztak (ezen az estén nem volt CITA milonga, mindenkinek szabad estéje volt). Az egyik helyen épp Beatles emlékkoncert ment, de arra se volt lég a pénzünk... Sebaj, megint nagyon finomat ettünk (ugyanazt mint legutóbb, de most én csirkemellet kaptam comb helyett)! Ráadásul még maradt is 5 pesonk... :-)) Szép lassan hazasétáltunk, és egy jó nagyot aludtunk! :-)

Órák, amiken voltunk:
1. Sebastian Arce & Mariana Montes: The space within the couple
2. Norberto "El Pulpo" Esbréz: Leg work combinations