A mosodáról 3 helyi boltost is meg kellett kérdeznünk, mire végre megtaláltuk, úgy látszik a belvárosban csak elvétve vannak. Nagyon aranyos volt a mosodás csaj, elvileg szombatra kész is lesz!
Ezután irány a supermercado, kínai eladóval! Ételek szemponjából már nagyon honvágyunk van... A szatyrokat hazacipeltük, utána megint mentünk tovább, hogy felkeressük a helyi tánciskolát (DNI). Itt először egy kicsit elkeveredtünk, mert mindketten más házszámra emlékeztünk, de mikor útbaigazítottak minket, kiderült, hogy egy harmadik volt.. (nem) mellesleg az iskola falán semmilyen felírat, plakát, tábla nincs! Szerencse, hogy a neten láttam egy fényképet a bejáratról, különben simán elmentünk volna mellette! Még a kapucsengőn sincs név. De bejutottunk! :) Mielőtt bármit is kérdezhettünk volna, egy kis fehér szőrgombolyag fogadott minket, egy 2 hónapos pici fehér kutya... mondanom sem kell, hogy teljesen elolvadtam... :) A recepciós lány nagyon kedves volt, kaptunk órarendet és elmagyarázta, hogy melyik szint lenne jó nekünk, stb. Van amúgy még jóga, moderntánc és folklór is - legszivesebben mindegyikre járnék :) A milongákon szokott lenni helyi néptánc is, a folklor órán ezt is oktatják, "Chacarera" a neve. Az egész tánciskola mediterrán hangulatú, gyönyörű színekre vannak festve a falak, szépek a termek, már alig várom, hogy jövőhéten jöhessünk órákra! A tangóórák pont megfelelő időpontban lesznek, délután 14:00-15:30-ig, hétfőn, kedden és csütörtökön.
Hazafelé még szerettem volna benézni 2 cipőboltba (Neotango, Tango Leike), ahol ugyan már voltunk, csak elfelejtettem megkérdezni az árakat, de zárva voltak, úgyhogy hazaugrottunk szusszanni egyet.
(Bence: A TV-ben éppen az egyik kedvenc filmem, a "Rápido y Furioso", azaz a Halálos Iramban ment, úgyhogy én ezt néztem egy kicsit, amíg Judit olvasott...)
Éjfél után felkerekedtünk a La Viruta nevű helyre tangózni. A fiatalok körében ez egy menő helynek számít, inkább diszkós-bulis stílus, kissé hasonló az otthoni "Kaméleon"-hoz. Taxival mentünk, ami a hátsó ülésről olyan volt, mintha egy taxis versenyben lennénk. Éjjel szinte már csak taxik cikáznak az utakon, egymást előzgetik, elég jól nyomják. Amúgy a taxikban itt nem illik az anyós-ülésre ülni, éppen ezért teljesen előre van tolva. Hiába érkeztünk majdnem kezdésre (24-06-ig tart a milonga), már tömve volt emberekkel, csakhogy salsaztak! Már azthittük mégsem lesz milonga, mikor végre 1 körül elkezdődött. Pár szám után már annyian lettek a parketten, hogy lehetetlenség volt táncolni, úgyhogy leültünk. Az új kék topánomat villantottam ma este - és meg kell hagyni megtette a hatását...annyian kértek fel, hogy a végén már le kellett vennem, hogy lássák, már nem vagyok a "piacon" .. :) Nagyon szuper volt, táncoltam végre argentinokkal, sőt még salsara is felkért egy idősebb milonguero, ami hihetetlen jó volt!! Még Bence is csak ámult a papán, hogy ropja, pörget-forgat és közben egyfolytában mosolygott, nevetett, a végén pedig odament Bencéhez gratulálni! Az argentinok úgy vezetnek tánc közben, ahogy a taxisok - mintha nem is lennének párok körülöttünk, teljes biztonságban éreztem magam. Otthonosan mozognak a tömegben, nagyon lovagiasak, ha elrontok egy lépést rögtön elnézést kérnek. Ezen a helyen tényleg le a kalappal a férfiak előtt - állandóan radaroznak, körbejárják a termet és habozás nélkül felkérnek (nem nézegetik előtte 1 órát, hogy hogy táncol az illető). Az egyiket még az sem tartotta vissza, hogy épp Bence kezét fogtam (ennek durvább verziója, mikor az utcán kézenfogva sétálva egy srác Bence kezébe nyomott egy szexhirdetést!). A DJ nagyon változatos zenéket nyomott, a klasszikus tangó mellett volt salsa, merengue, bachata és rocky is! Nuevo (neotangó) nem volt, amire pedig már nagyon kiváncsi lennék!
Ma estére is jutott tangós-látnivaló - nagyon megörültünk, mikor bejelentették, hogy Pablo és Noelia lép fel. Tavaly Ljubljanaban láttuk őket először, már akkor is kitűntek zeneiségükkel, precíz lábmunkájukkal, de amit most mutattak, attól tényleg padlót fogtunk!! :) Pontosan azt a stílust képviselik, úgy táncolnak, ahogy majd egyszer én is szeretnék. A zene legkisebb ütemére is volt egy láblendítés, pontozás, lépés, nem volt olyan hang, amire ne táncoltak volna! Gyönyörüek voltak és 1 év alatt rengeteget fejlődtek. Teljesen odáig voltunk... Noélia amúgy még nincs 21 éves! Én meg... :-S A színpadon ragyognak, mindemellett teljesen természetesek, közvetlenek. Szerettünk volna tanulni tőlük, de most nem tartanak órákat. A táncukon túl Noélia cipője is nagyon megragadott (Neotango, csillogó ezüst), annyira jól mutatott a parketten, hogy lehet holnap még elugrok egyet felpróbálni...!
Mielőtt hajnali 4 körül hazaindultunk volna haza még volt egy kis kavar, mert nem találtam a tánccipős zsákomat (benne a kényelmes utcai túrapapucsommal) - kiderült, hogy egy társaság egyik tagja véletlenül elvitte, de akik ismerték megadták az elérhetőségét és meg is beszéltük, hogy holnap délután találkozunk vele az Obelisco-nál. Így a kék cipőkben kellett hazatipegnem, a ház portása kissé furán nézett ránk... :)
