Áron pár nappal ezelőtt megkért, hogy a nyárvégi Danubiando fesztivál színpadi show-jának díszletéhez készítsek pár fotót és videót a híres Plaza Dorrego-ról. Az utolsó napra maradt ez a feladat... Taxival mentünk ki a Plaza Dorrego-ra, ahol rengeteg fotót és videót készítettem. Jó volt belegondolni, hogy az én fotóim alapján készítik majd el a tangó-show díszleteit! :-) Egy kis szerencsénk is volt, mert épp akkor pakolt ki egy utcatáncos tangós pár, úgyhogy megnéztük pár táncukat (videóztam is). Még pénzt is adtam nekik, megérdemelték!
A placcról elindultunk a metró irányába, hogy majd azzal menjünk el a DNI tánciskolába, ahol egy másik szívességet kellett teljesítenünk: Budai Laci párjának (Andinak) kellett egy megrendelt és kifizetett cipőt átvennünk. Na de csak szépen sorban....... Szóval a metró felé menet betévedtünk egy ruhaboltba, ahol mindketten jól bevásároltunk. Én végül 2 pólót vettem, Jucus pedig egy gyönyörűszép, kifordítható pink-fekete ruhát (amit négyféleképp lehet hordani).
Kicsit elhúztuk az időt a ruházkodással, így a metró helyett taxival mentünk el a DNI-be (az új suliba, ahol eddig még nem jártunk). Ez a taxis nagyon béna volt... szerintem fogalma sem volt róla, hogy hová kéne minket vinni. Olyan csigavonalban közelítette meg a helyszínt, hogy közben kétszer is rá kellett szólnom, hogy mégis merrefelé megyünk... Nagynehezen odaértünk, persze jó sokat kellett fizetnünk a városnéző körútért.
A DNI-ben ért a következő negatív meglepetés: közölték velünk, hogy nincs kész a cipő, mert nem lett kifizetve előre... sőt, a magyar pár aki a cipőt rendelte, még elvitt másik 2 pár cipőt, fizetés nélkül. Na, ezen ledöbbentünk. Nem hittük el Budai LAciékról, hogy ilyet csinálnának (max. figyelmetlenségből). Még Pablo is odajött, és elmondta a sztorit az ő szemszögéből. (Közben Jucus megtalálta az édes kiskutyát, és jázstott vele egy kicsit.) Szóval nem kaptunk cipőt, ráadásul a magyarokról is azt hitték, hogy tolvaj banda. Nagyszerű... A DNI-ből egy pizzériába mentünk, mert már éhesek voltunk. Amíg sült a pizza, felhívtuk Andit, és elmeséltük a sztorit. Ő meg volt győződve róla, hogy letették az asztalra a pénzt (a 2 cipőért + a megrendelt cipő teljes árát is). Ezek szerint egy recepciós vagy mittudoménki eltette zsebbe a pénzt. Szép, mondhatom.
Miután bevágtuk a pizzákat (megettük), taxival mentünk a közeli Palermo negyedbe. Ott sétáltunk egy jót azon a környéken ahol én 2 éve laktam (Bonpland y Gorriti). Még a házat is megtaláltuk... :-) A környék egyébként fel volt túrva, építkezések és útfelújítások mindenfelé... Nekem nagyon jó volt arrafelé nosztalgiázni, és mindezt a gyönyörű feleségem oldalán... ejjjha! :-)))
Elgyalogoltunk a Plaza Italiára, ahol a parkban pihentünk kicsit, aztán metróval mentünk haza. A jó ksi túra után jól esett egy kis alvás. Estefelé elmentünk ajándékokat venni. Nem volt egyszerű, nehezen találtuk meg azt amit venni akartunk (egy csomó kacsaf*szt és alfahóreszt, mateát és egyebeket). De azért csak sikerült összeszedni egy fél bőröndnyi cuccot. :-) Aztán jött a pakolás... elég nehezen, de sikerült a bőröndökbe beletömni mindent.
Az utolsó este nem múlhatott el milonga nélkül!!! :-) Irány a Viruta, ahol hajnali 4-ig táncoltunk!! Szomorúan jártuk el az utolsó táncunkat Buenos Aires-ben...
De hazafelé felvidultunk kicsit, amikor kiderült, hogy a taxis felismert minket (már korábban is vitt haza minket a Virutából). Aranyos pasi volt, jó hangulatban taxiztunk vele haza. Ebben az évben utoljára tértünk nyugovóra a Buenos Aires-i kis apartmanunkban...
