A BsAs-i repréren mégegyszer át kellett esnünk egy csomagellenőrzésen, majd a kijáratnál szórólapokat osztogattak, amelyen felhívták a figyelmet arra, hogy a saját biztonságunk érdekében ne fogadjunk el szóbeli ajánlatokat (a taxisoktól). Sajnos itt a taxisok többsége a turistákra "hajt", pénzváltáskor megpróbálnak hamis pénzt visszadni, stb. Ezért megkerestük a reptérhez tartozó hivatalos "fehér" taxitársaságot, ahol előre kellett fizetni, így biztonságban utazhattunk. Egy idős bácsi volt a sofőr. Angolul nem tudott, így hirtelenjében kellett összeszedni spanyolul a házszámot (625). De nagyon aranyos és segítőkész volt és jól vezetett - kb. 130-al... :-) Kezdtem ráérezni az argentin vezetési stílusra, miközben néha jobbra-balra dőltünk a hátsó ülésen.
Az apartmanba az útvonalváltozás (Madrid helyett Párizs) miatt 1 órával korábban érkeztünk, így addig (minden tiltakozásom ellenére) bementünk az egyik helyi fő nevezetességbe a McDonaldsba... de végül is vettünk finom vaníliafagyit (Sundae Top - mogyoródarabkákkal és csokiöntettel, nyamm :-) ) és felfedeztük az ingyen wifit - így máris tudtunk skype-olni a családjainkkal (bizony, nagyon modern szüleink vannak ám! :-) ) Mikor visszamentünk, még kellett egy kicsit várni a tulajra, addig is megpróbáltuk kikerülni a ránkcsöpögő vizet a légkondikból - ez sajnos tényleg helyi sajátosság. Az apartmannak végül 2 előnye lett - a központban lévőség és a légkondi! A többit meg majd megszokjuk, sajnos egy kissé zajos. (Kissééé??? Tegnap fúrtak, fűrészeltek, ajtót csapkodtak, kiabáltak... és valami állandóan csipog, mintha a víz csöpögne, de nem tudjuk honnan jön a zaj. A fürdőszoba is eléggé furcsa, a zuhanynak nincs tálcája, a padlón folyik végig a víz az egész fürdőben, és végül a lefolyóban köt ki. A melegvizet nehéz jól beállítani, vagy forró vagy hideg... szóval nagy küzdelem a zuhanyzás. Bence)
Itt most nyár vége van, de ettől függetlenül nagyon meleg van, kb. 26-28 fok, és ez mintha éjszaka sem igazán csökkenne. A lakásban 5 percenként kapcsolgatjuk a légkondit.
Első este elmentünk egy aranyos kis étterembe, ahol egy öreg milonguero játszott egy bandoneon-on! Nagyon hangulatos volt! Bence a szokásos csirkét-sült krumpli-frissen facsart narancslét kérte, én pedig "dulce de leche-vel ízesített mousse krémet! Utóbbi egy tejkaramellkrém, BsAs-i sajátosság, tényleg mennyei.. :-)
Milongára is mentünk, név szerint a Plaza Bohemia-ba, amely kb 2 sarokra van az albérletünktől (Maípu 444). Szerencsénkre nem a szerdai "meleg" milongát fogtuk ki :) Hát, tényleg nagyon más élmény volt, mint az otthoniak! Sokkal jobb.. a táncparkett zsúfolásig tele van, 2 tangó szám között a táncosok beszélgetnek vagy fél percig (miközben már elindult a zene), a tanda után pedig a férfiak rögtön a helyükre kisérik a nőket, a cortina addig szól, amíg teljesen ki nem ürül a parkett! Ahogy lerakták a hölgyet már vadásszák is az új partnert. Én még nem mertem szemezni, így csak Bencével táncoltam :) Itt a tánc tényleg a belső élményről és az egymásra figyelésről szól - és nem a figurákról, amikre amúgy sem lenne hely, amit láthatóan minden táncos nagyon élvezett. Nem voltak ütközések és mindenki nagyon vidám volt! Ahhoz képest, hogy itt ez egy kisebb milongának számít (a méret és a hangulat alapján az itthoni Bem milongához hasonlítanám) elég változatos volt - kétszer volt táncbemutató, tombola, szülinapi köszöntés, salsa, helyi néptánc, villanyleoltás, stb :-) Nagy élmény volt!
Hazafelé a szűk kis járdákon manővereztünk a sok szemét (szó szerint), és a buszra váró helyi lakosok között. A város koszos, büdös, de mégis nagyon szeretjük! :-)
